A Magyar Csokoládé és Édesség Szövetség Alapszabálya

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései alapján és azoknak megfelelve a tagok létre kívánják hozni a Magyar Csokoládé és Édesség Szövetséget, mely érdekében a tagok a szervezet alapszabályát az alábbi tartalommal fogadják el:

I. A szövetség adatai

1.1. A Szövetség neve: Magyar Csokoládé és Édesség Szövetség

1.2. Szövetség székhelye: 1118 Budapest Sasadi út 66.

1.3. A Szövetség honlapjának címe: www.magyarcsesze.hu

1.4. A Szövetség alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II. A Szövetség céljai, tevékenysége

2.1. A szövetség céljai:

a)      A magyar édesipar támogatása

b)      Kis- és középvállalkozások megsegítése

c)      A magyar édesipar és termékei társadalmi elismerésének előmozdítása

d)      A minőségi édességfogyasztási kultúrájának megteremtése Magyarországon

e)      Tudatos fogyasztói magatartás fejlesztése

f)       Hagyományőrzés

g)      Az édesiparhoz kapcsolódó gasztroturizmus kialakítása

h)      Tagjai érdekeinek érvényesülése, kereskedelmi tevékenységének erősödése, ismertségének     növelése
i)        Az egészséges táplálkozás elősegítése az édességfogyasztási szokások megreformálásával

j)        A magyar lakosság elhízásának visszaszorítása, megelőzése gyermekkortól kezdődően

k)      Foglalkoztatás növekedésének és a szakemberhiány visszaszorításának elősegítése az édesiparon belül

2.2. A Szövetség alapcél szerinti tevékenységei

A Szövetség céljai elérése érdekében:

–          Elősegíti a magyar édesipar társadalmi elismertségének megteremtését

–          Szakmai információgyűjtést, tanácsadást végez

–          Kapcsolatot tart a hatóságokkal, társszervezetekkel, tudományos és oktatási szférával

–          Lobbi tevékenységet végez, politikai, gazdasági kapcsolatot épít a döntéshozókkal

–          Egységes és intenzív kommunikációs és marketing tevékenységet végez

–          Ápolja és terjeszti a szakmai hagyományokat és örökséget

–          Kulturális, turisztikai és szakmai rendezvényeket szervez és támogat

–          Általános érdekképviselet lát el a tagjai részére

–          Szakmai érdekegyeztető fórumokon tagjai érdekeit képviseli

–          Elősegíti tagjai kereskedelmi tevékenységét erősödését, bel- és külföldi piacra való eljutásukat támogatja

–          Tagjait beruházásra, fejlesztésre ösztönzi, pályázatok és támogatások megszerzésében segítséget nyújt

–          Bemutatkozási lehetőség biztosítása tagjai részére szakmai seregszemléken és fesztiválokon

–          Népszerűsíti az egészséges táplálkozást, az édességfogyasztási szokások megreformálására törekszik

–          Gyermek és ifjúsági korosztály részére ismeretterjesztő, oktató, nevelő tevékenységet lát el

–          Elősegíti foglalkoztatási növekedési program működését az édesiparon belül, népszerűsíti az édesipari szakmunkát,

–          Kapcsolódik az édesipari szakmunkásképzéshez, szakmai gyakorlatot tesz lehetővé

2.3.

A Szövetség – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

2.4.

A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

III. A Szövetség vagyona

3.1. Induló tőke

A tagok a Szövetség létesítésekor fejenként 125.000,- Ft, azaz százhuszonötezer forint egyszeri pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítenek, melyet a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 (nyolc) napon belül, a Szövetség házipénztárába vagy bankszámlájára történő átutalás útján kell megfizetniük.

3.2. Tagdíj

Az Szövetség tagjai vagyoni hozzájárulásként évente tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 50.000,- Ft, azaz ötvenezer forint, melyet legkésőbb minden év szeptember 1. napjáig kell egy összegben, a Szövetség házipénztárába vagy a Szövetség bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

3.3.

Az Szövetség megalakulását követően belépő új tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létrejöttétől számított 8 (nyolc) napon belül köteles a Szövetség házipénztárába vagy a Szövetség bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni, ezt követően az általános szabályok (3.2. pont) szerint köteles a tagdíjat megfizetni.

IV. A Szövetség tagsága

4.1.

Az Szövetség tagja olyan egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet, aki a Szövetség céljaival egyetért, azok megvalósulását elő kívánja és tudja segíteni, továbbá az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el.

4.2. A tagsági jogviszony keletkezése

a) A szövetségi tagság az alapításkor a Szövetség nyilvántartásba vételével keletkezik.

b) a Szövetség megalakulását követően a tagság a belépési kérelemnek a Szövetség elnöksége általi elfogadásával keletkezik.

4.2.1. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. A elnökség határozatát annak meghozatalát követő 8 (nyolc) napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldenie a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

4.3. A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:

a) a tag kilépésével

c) a tag kizárásával

d) a tag jogutód nélküli megszűnésével

4.3.1. A tagsági jogviszonyát a tag a Szövetség elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

4.3.2.

Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja a Szövetség tagjai közül azt a tagot, aki jogszabályt, jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, illetve a szövetség céljaival összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít.

4.3.3.

Kizárható a tag akkor is, ha 3 (három) hónapon keresztül elmarad a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább 3 (három) hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

4.3.4.

A kizárási eljárást bármely tag vagy szövetségi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 (harminc) napon belül meghozza és 8 (nyolc) napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

4.3.5.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Szövetség közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 (nyolc) napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

4.4. A Szövetség tagja más szövetség, szervezet tagja is lehet.

V. A tagok jogai és kötelezettségei

5.1. A tagok jogai

A Szövetség tagja jogosult:

a) a Szövetség tevékenységében részt venni

b) a Szövetség szolgáltatásait igénybe venni

c) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d) arra, hogy a Szövetség tisztségviselőjévé válasszák

e) a Szövetség irataiba betekintetni, az elnökségtől tájékoztatást kérni

5.1.1.

Szavazati jogát minden érvényes és hatályos tagsági jogviszonnyal rendelkező tag feltétel nélkül gyakorolhatja.

5.1.2. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

5.1.3. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

5.2. A tagok kötelezettségei

A Szövetség tagja:

a) Nem veszélyeztetheti a Szövetség céljának megvalósítását és a Szövetség tevékenységét.

b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni

c) Köteles a Szövetség alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d) Köteles székhelyének és képviselőjének megváltozása esetén új adatait a módosulás bejegyzését követő 8 (nyolc) napon belül az elnökséghez bejelenteni

VI. A Szövetség szervei

6.1. A szövetség szervei:

a) Közgyűlés

b) Elnökség

c) Titkárság

d) Tanácsadó Testület

6.1.1. A szövetség tisztségviselői:

a) Elnökségi tagok

b) Főtitkár

c) Szakigazgatók

6.2. A Közgyűlés

6.2.1. A Szövetség legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés.

6.2.2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) a Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi e a szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazokban a kérdésekben, melyet jogszabály, vagy a Szövetség alapszabálya hatáskörébe utal

6.2.3. A közgyűlés összehívása (meghívó, közgyűlés helye, napirendje)

A közgyűlést az elnökség legalább 15 (tizenöt) nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, a Szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az a Szövetség nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az a Szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és  a Szövetség szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

c) a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.

6.2.4. A közgyűlés lebonyolítása, tisztségviselőinek megválasztása

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

6.2.5. A jegyzőkönyv

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a napirendi pontokat, az azokkal kapcsolatban elhangzottakat, a meghozott határozatok sorszámát és tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

6.2.6. Határozatképesség

A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

e) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

6.2.7. Szavazás

A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével (egyszerű szótöbbséggel), nyílt szavazással hozza. A Szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

6.2.8. A határozatot kihirdetése

A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 (nyolc) napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak a Szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

6.3. Az Elnökség

6.3.1. Az elnökség a Szövetség 3 (három) vezető tisztségviselőből – elnökségi tagból – álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

6.3.2. A vezető tisztségviselőket többségében a Szövetség tagjai közül kell választani, a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható a Szövetség tagjain kívüli személyekből.

6.3.3. Az elnökség tagjait – elnök és két alelnök – a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

6.3.4. A vezetői tisztségviselői megbízatás megszűnése

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) a megbízás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a Szövetséghez címzett, a Szövetség másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

6.3.5. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

6.3.6. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

6.3.7. A Szövetség első vezető tisztségviselői

Elnök: Active Agent Marketing Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

(székhely: 1118 Budapest, Sasadi út 66., cégjegyzékszám: 01-09 -971041, statisztikai számjel: 12508127-7311-113-01)

–          a vezetői tisztségviselői feladatokat nevében ellátja: Rebrus Csaba ügyvezető

Alelnök: Füleky Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

(székhely: 1124 Budapest, Vas Gereben utca 38., cégjegyzékszám: 01-09-686481, statisztikai számjel: 11983301-7311-113-01)

–          a vezetői tisztségviselői feladatokat nevében ellátja: Füleky György ügyvezető

Alelnök: Langó Dorottya

6.3.8. Az Szövetség törvényes képviseletét a Szövetség elnöke látja el. Az elnök képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

6.3.9.   Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a) a Szövetség napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) a szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) a Szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése

f)a közgyűlés összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése;

g) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

l) a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) a tag felvételéről való döntés.

n) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

6.3.10. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 (tizenöt) nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a Szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a Szövetség nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

6.3.11. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek hozzátartozója érdekelt a döntésben

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

6.3.12. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 (nyolc) napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a Szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

6.3.13. Az elnök meghatározza az elnökség tagjainak feladatkörét, felügyeli az Elnökség tevékenységét, a Szövetség működését.

6.3.14. Az Elnökség üléseit az elnök vezeti. Távolmaradása esetén a rangidős, jelen lévő alelnök helyettesíti.

6.3.15. A munkáltatói jogokat a Szövetségben az elnök gyakorolja.

6.3.16. Az elnököt akadályoztatása esetén a kijelölt, kijelölés hiányában a rangidős alelnök helyettesíti.

6.4. Titkárság

6.4.1. A Titkárság a Szövetség működését, az Elnökség munkáját segítő operatív szerv, melyet a Főtitkár vezet.

6.4.2. A Titkárság feladatairól a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatában rendelkezik. 

6.5. Főtitkár

6.5.1. A Főtitkár az Elnökség által egyszerű szótöbbséggel, határozatlan időtartamra választott, a Szövetséggel munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban álló tisztségviselő, aki a Titkárságot vezeti. A Főtitkár megbízásának megszűnésére a vezető tisztségviselő megbízásának megszűnésére vonatkozó szabályok irányadóak.

6.5.2. A Főtitkár feladatai:

–          A Titkárság által ellátandó feladatok elvégzésének megszervezése, a feladatok kiosztása, a teljesítés ellenőrzése

–          Az Elnökség üléseinek előkészítése, részvétel az üléseken

–          Rendszeres beszámolás a Szövetség folyamatban lévő ügyeiről az Elnökség részére

6.6. Tanácsadó Testület

6.6.1. A Tanácsadó Testület a Szövetség szakmai munkáját segítő, döntés előkészítő szerv, mely a Szakigazgatókból áll.

6.6.2. A Tanácsadó Testület üléseit legalább havi rendszerességgel tartja, melyet a Titkárság készít elő és hív össze a Szakigazgatókkal történt egyeztetést követően. A Testület üléséről jegyzőkönyv készül, mely vázlatosan tartalmazza a tárgyalt kérdéseket és az ahhoz kapcsolódó álláspontokat. Amennyiben valamely kérdésről határozni szükséges, úgy döntését a Testület egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

6.6.3. A Tanácsadó Testület az Elnökség felhívására meghatározott határidő alatt írásos, a Testület által elfogadott szakmai iránymutatást, állásfoglalást, stratégiát, konkrét cselekvési tervet stb. dolgoz ki.

6.6.4. A Tanácsadó Testület a szakmai munka aktuális állásásról rendszeresen tájékoztatja az Elnökséget és legalább évente beszámol a Közgyűlésnek az általa végzett munkáról.

6.7. Szakigazgatók

6.7.1. A Szakigazgatók a Szövetség céljainak eléréséhez szükséges szaktudással és tapasztalattal rendelkező személyek, akik a Tanácsadó Testületet alkotják.

6.7.2. A Szakigazgatókat Elnökség által jelölt személyek közül a Közgyűlés választja meg határozatlan időtartamra. A Szakigazgatók megbízásának megszűnésére a vezető tisztségviselő megbízásának megszűnésére vonatkozó szabályok irányadóak.

6.7.3. A Szakigazgatók a Szövetség Közgyűlésén tanácskozási joggal részt vehetnek, az Elnökség ülésén meghívás esetén kell részt venniük.

6.7.4. A Szakigazgatók feladatukat megbízási jogviszony alapján látják el.

VII. A Szövetség megszűnése

7.1. Jogutódlással történő megszüntetés

A Szövetség csak szövetséggel egyesülhet, szövetségekre válhat szét.

7.2. Jogutód nélküli megszűnés

7.2.1. A Szövetség jogutód nélkül megszűnik:

a) a tagok vagy kimondják megszűnését; vagy

b) az arra jogosult szerv megszünteti

c) a Szövetség megvalósította célját vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;

d) a Szövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a két főt

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
VIII. Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.



Támogatók